A hőkamerás mérést és az épület energetikai vizsgálatot végzi:

Sió-Procent Ingatlanforgalmazási, Fordító és Szolgáltató Kft.
H-8600 Siófok, Széchenyi u. 11. I.emelet Levelezési cím: H-8601 Siófok, Pf. 228.
e-mail: info@procent.net - Skype:procentimmobilien
Tel.: (+36) 84/ 510-140 - Fax: (+36) 84/ 510-142 -Mobil: (+36) 20 516 9221

Bizonyára már Ön is tudja, hogy a 2009. január 1-től hatályos 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet szerint minden 50 m2-nél nagyobb alapterületű lakóingatlan, és 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú épület esetében tanúsítani kell az ingatlan energetikai jellemzőit? Az energiatanúsítás 2011. december 31-ig önkéntes, 2012-től pedig kötelező.
A tanúsításhoz végre kell hajtani néhány feladatot, hogy a tanúsítvány megszülethessen.

Melyek ezek a feladatok ?

• meg kell szerezni és részletesen át kell tekinteni a szóban-forgó ingatlan részletes építész dokumentációját (alaprajzok, metszetek, homlokzati képek), valamint az épületet alkotó, az építés során használt anyagok pontos típusát, azok műszaki jellemzőit.
• A helyszíni szemle során -a dokumentáltság mértékétől függően-, szúrópróba szerűen, vagy  teljes részletességgel ellenőrizni kell, hogy a tervekben szereplőek megfelelnek-e a valóságnak. Amennyiben a tervek nem-, vagy nem kellő részletességgel állnak rendelkezésre, nem marad más, mint a teljes helyszíni adat-felvételezés, amely az ingatlan tényleges méreteit és az építéséhez használt anyagok felvételezését, a rétegrend megállapítását jelenti. Nehezíti ezt a folyamatot, hogy roncsolásos vizsgálatot nem szabad végezni az épületen, viszont azonosítani kell az eltakart részeket is.
• A tervezési- és/vagy felvételezett adatokat "be kell vinni" az épület energetikai minősítést végző programba, amely az épület összes helyiségénél, meghatározza a minősítéshez elengedhetetlen hőtechnikai jellemzőket. A helyiségek összesítve adják meg az épület energetikai minősítését, besorolását.

Az épület a számított értékek alapján a kormányrendeletben szereplő fokozatok valamelyikét kapja.

Sokan megkérdezik tőlünk mi szükség van a hőkamerás mérésre, ha úgyis el kell készíteni az energetikai felülvizsgálatot és a tanúsítványt.
A tanúsítvány bármily részletes adat-felvételezésen alapul is mégis csak egy "ideális" állapotot tükröz. Az építéshez felhasznált anyagokat, az alkalmazott rétegrendeket a gyártó által megadott paraméterek alapján veszi figyelembe, az elvégzett munka minőségét átlagosnak tekinti. Mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ez nem mindig valósul meg így. Az épület szerkezetének-, szigetelésének-, a nyílászáróinak állapotát csak a hőkamerás méréssel lehet pontosan megállapítani, a meglévő-, kialakult hibákat ezzel lehet detektálni.

Mi a helyes sorrend ?
Először a hőkamerás mérést  javasolt elvégezni, mert ezzel gyorsan és pontosan meg lehet ítélni az épület állapotát, fel lehet tárni hibáit. Ha a hibák között olyan is van, ami kizárná egy legalább megfelelő minősítést nyújtó tanúsítvány kiállítását, akkor célszerű először a hibát kijavíttatni. Erre vonatkozóan a mérési jegyzőkönyv részletesen tartalmazza a mért értékeket, megnevezi a hibás pontokat, s az összefoglaló része javaslatot tesz a hibák kijavításának módjára, az alkalmazni ajánlott anyagok és technológiák feltüntetésével. Ha a hőkamerás mérés által detektált hibák megszüntetése megtörtént, akkor nyugodtan neki lehet vágni az épület energetikai felülvizsgálatának. A tanúsításhoz kapcsolódó számítás ebben az esetben már figyelembe veszi a hőkamerás méréssel megállapított tényleges fajlagos hőveszteség tényezőket és az épület besorolását ennek alapján határozza meg. Így az épület minősítése nem egy átlagos, hanem a tényleges értékeken fog alapulni.

Mit tud még  a minősítő program?
A minősítést végző program rendelkezik egy optimalizáló funkcióval, melynek segítségével pontosan meg lehet határozni, hogy az adott épület esetében, egyes szerkezeteknél (falazat, nyílászárók, födém-, és lábazat szigetelés)  mit kell tenni ahhoz, hogy az ingatlan ne csak a követelményértéket teljesítse, hanem annál jobb minősítést is elérhessen. A program ezen funkciójának alkalmazásával meg tudjuk határozni azt, hogy például az épület egyes oldalaira milyen vastag szigetelő anyagot kell feltenni ahhoz, hogy a szigetelő képesség egyenértékű legyen. ( Valószínű, hogy az épület északi-, hidegebb oldalára vastagabb szigetelést kell rakni, mint a nyugati oldalra.) Ezzel a funkcióval pénz is lehet megtakarítani, mert segítségével csak a szükséges mértékű anyag- felhasználás következik be.

Néhány gondolat a hőkamerás mérésről:

Az infravörös sugárzást 1800-ban Herschel angol csillagász azonosította először. Ő igazolta, hogy az infravörös sugárzás optikai tulajdonságai teljes mértékben azonosak a fény optikai tulajdonságaival. Az egyetlen lényeges eltérés csupán az, hogy azok szemmel nem érzékelhetőek. Az Amerikai Egyesült Államok 1939-ben kezdett foglalkozni a hadiiparban az infravörös technikával ,azzal a céllal hogy éjszakai harcászati feladatokat is végrehajthasson. Az első polgári alkalmazásra szolgáló termográfiai berendezés csak később a 60-as években jelent meg. Ekkor ismerték fel a jelentőségét  a hőkameráknak melyekkel érintés nélkül hőmérsékleteket lehetett mérni térben és időben. Ez a technika a testek által kibocsátott hősugárzás alapján érzékeli és ezt elektronikus feldolgozás után megjeleníti a hőkamerák kijelzőén.